Egy razzia a szcientológusoknál, amelyről nem sokan hallottak – és hogyan úszta meg az egyház az egészet

Chris Owen írásának fordítása, mely eredetileg 2017. december 5-én jelent meg Tony Ortega szcientológiaellenes aktivista blogján

Chris Owen történész megdöbbentő és részletes beszámolója egy kevéssé ismert, de igen kemény kormányzati fellépésről, melyet többé-kevésbé következmények nélkül megúszott az egyház. Ma a kémkedés és szabotázs azon formáiban mélyed el, amelyek közismerten a szcientológiához köthetők. Ezt követő cikke pedig azon tanulságokat taglalja, amelyek segítenek megérteni, hogy miért boldogulnak nehezen a kormányok a szcientológia jelentette problémával.

Októberben volt hír, hogy a magyar rendőrség nyomozást indított a szcientológia egyház ellen kémkedés gyanúja miatt. Ez erősen arra utal, hogy (amint azt már korábban megjósoltam) a magyar hatóságok a szcientológia adatvédelmi gyakorlatát vizsgáló, folyamatban lévő nyomozásuk során a szcientológia titkosrendőrségének, a Különleges Ügyek Irodájának (Office of Special Affairs, OSA) tevékenységeibe fognak ütközni.

Ha megvizsgáljuk, hogy a görög hatóságok 20 évvel ezelőtt mit találtak a szcientológusoknál, akkor sejthetjük, hogy mit találhatott a magyar rendőrség a budapesti szcientológia orgban végrehajtott razzia során. 1995-ben a görög rendőrség több egymást követő razziát is tartott az athéni orgban, melynek során számos olyan belső használatú dokumentumot foglaltak le, amelyek addig páratlan mértékű betekintést nyújtottak az OSA tevékenységeibe.

Az OSA a szcientológia egyház egyik részlege, amely a külső ügyek menedzseléséért felelős. Külső ügyeknek számítanak a közönségkapcsolatok, a jogszabályoknak való megfelelőség, a szcientológia által támogatott „társadalmi reformszervezetek” tevékenységének összehangolása, és a szcientológia által ellenségnek minősítettek utáni nyomozások végrehajtása. Az OSA hierarchikus hálózatként működik. Az egyes országokért felelős „különleges ügyek igazgatói” (Director of Special Affairs, DSA) a kontinentális OSA egységek beosztottjai, akiket a Los Angeles-i székhelyű Nemzetközi OSA (OSA Int) irányít.

A szcientológia meglepően hosszú ideje jelen van már Görögországban. Az ’50-es években vetették meg ott a lábukat, amikor egy Kronisz nevű pszichoterapeuta találkozott L. Ron Hubbarddal az Egyesült Államokban, átvette a módszereit, majd Görögországba visszatérve elterjesztette ezek otthoni és privát alkalmazását. 1968-ban Hubbard Sea Orgos flottájával kikökött Korfu szigetén, ahol létrehozott egy „filozófiai iskolát” a szcientológia fedőszervezeteként. A görögországi kaland balul sült el Hubbard számára, ugyanis a Sea Orgot azzal vádolták meg, hogy a CIA fedőszervezete, és a görög katonai diktatúra kiutasította a szcientológusokat az országból. A szcientológia történetének ezt az epizódját John Forte őrnagy könyve, a The Commodore and the Colonels írja le részletesen.

A szcientológia csak egy évtizeddel később tudta megalapozni állandó jelenlétét Görögországban. 1979-ben megalapították a Görögországi Dianetika és Filozófia Alapítványt, amelyet 1983-ban átneveztek Görögországi Alkalmazott Filozófiai Központnak (görög rövidítése: KEFE). Egy szervezeti egységük volt, mely Athénban a Patision u. 200 alatt működött a Nemzetközi Szcientológia Misszióktól (Scientology Missions International) engedélyével.

Bár csak egyetlen org volt Görögországban, de potenciálisan rengeteg embert el tudtak érni, mivel a lakosság egyharmada a fővárosban élt. Az 1983-as megalapításától kezdve egészen 1995-ig maga a KEFE sem nevezte a szcientológiát egyháznak vagy vallásnak. A Görög Ortodox Egyház Szent Szinódusának címzett 1995-ös levelében a KEFE elnöke, Maria Gimiszi-Paretzoglu azt írta, hogy a szcientológia nem vallás, és tagjai görög ortodox kereszténynek tartják magukat.

A szcientológia azért vonakodott önálló vallási identitást felvenni, mivel a nem keresztény vallási csoportoknak elég nehéz megtelepedni Görögországban; ugyanis ez az egyetlen hivatalos államvallással (görög ortodox kereszténység) rendelkező kelet-európai ország. Emellett a zsidó vallást és az iszlámot is elismerik. A többi hitet a görög törvények „bevett vallásként” írják le, ha megfelelnek ezeknek a követelményeknek: olyan vallás vagy tanítás, melynek nyilvánosak és nem titkosak a doktrínái, nyíltan tanítják ezeket és a vallási szertartásai is szabadon látogathatóak, a követők vallási hovatartozásától függetlenül; az ilyen vallást vagy tanítást nem szükséges elismernie vagy jóváhagynia állami vagy egyházi törvénynek.” A szcientológia nem felelt meg ezeknek a feltételeknek.

A ’90-es évek elején a KEFE ellenállásba ütközött a görög társadalom bizonyos elemeinek körében. Görög szcientológusok szülei és rokonai létrehoztak egy akciócsoportot, a Pánhellén Szülői Egyesületet a Görög Ortodox Kultúra, a Család és az Egyén Védelméért (görög rövidítés: PEG). Leginkább azt kifogásolták, hogy a szcientológia nyomás alá helyezte a gyerekeikeket, hogy azok szakítsák meg velük a kapcsolatot.

A PEG tevékenységeit a Görög Ortodox Egyház és annak szektákkal és para-vallásokkal foglalkozó szinódusi bizottsága is támogatta. Antóniosz Alevizopulosz atya, a bizottságot vezető ortodox lelkész közismert és hangos kritikusa volt a szcientológiának. A munkáját nyilvánosan támogatta a Görög Ortodox Egyház vezetője, Szerafim athéni érsek, illetve más görög ortodox püspökök és érsekek is. Alevizopulosz atya 1993-ban konferenciát is szervezett a témában, melynek keretében megállapításra került, hogy a szcientológia és pár másik csoport nem egyeztethető össze a görög ortodox hittel. Az ortodox egyház 1994-es Szent Szinódusa hivatalosan is jóváhagyta ezt a következtetést.

[Antóniosz Alevizopulosz (1931-1996)]

A görög hatóságok is gyanakodva figyelték a nem görög ortodox hitű vallási csoportokat. 1991-ben és 1992-ben a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat (görög rövidítése: KYP) kiadott egy jelentést, mely megállapította, hogy az ország azon állampolgárai, akik nem a görög ortodox hit követői, „nem igazi, tisztátalan és megvehető görögök”, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Korlátozó intézkedések bevezetését javasolta, és bizonyos szervezeteket „az állam ellenségeiként” jelölt meg. A jelentés valószínűleg a Görögországban élő muszlimok és szlávok ellen irányult, akik egyesek szerint fenyegetést jelentettek Görögország területi integritására; nem igazán a szcientológusok voltak a célpontjai.  Minden jel arra mutat, hogy a jelentésben javasolt intézkedéseket végül nem foganatosították; a görög kormány el is határolódott ettől, amikor 1993 augusztusában az Elefterotüpia (egy baloldali újság) kiszivárogtatta a benne foglaltakat.

A PEG más európai szektaellenes csoportokkal is tartotta valamelyest a kapcsolatot, és egy európai szektaellenes konferenciát is rendeztek Athénban az 1993-as év vége felé, amelyen Alevizopulosz is felszólalt. Eddigre az OSA Alevizopuloszt főellenségnek nyilvánította; a belső jelentésekben az „L” kódnevet kapta. A PEG-et egy nemzetközi „vallásellenes mozgalom” (Anti-Religious Movement, ARM) részének tartották, és egy szcientológus önkéntest („kivizsgálási segítő”) is küldtek a konferenciára beszivárgás céljából. 1993 decemberében ezt írta a kontinentális OSA EU egységnek küldött jelentésében Ilias Gratsziász (különleges ügyek igazgatója, KEFE):

… a kivizsgálási segítő ott volt L első ARM-találkozóján, melynek több mint 100 résztvevője volt. L támadta a szcientológiát, és egyértelművé tette: az az elsődleges célpontja. Azt is mondta, hogy a következő találkozón csak páran vehetnek majd részt, akiket az egyetem végzősei közül fog kiválasztani. Azt mondta, hogy a találkozókról nem lehet felvételt készíteni, és a szeminárium nyomtatott anyagát is csak az általa kiválasztott pár ember fogja megkapni. Azt is egyértelművé tette, hogy német terminálokkal is együtt dolgozik [vannak német kapcsolatai], és azzal dicsekedett, hogy az egész világon ismerik ARM-tevékenységei miatt.

Másrészt készítettem egy kétoldalas jelentést L-ről az ügyvédnek és a magánnyomozónak, akit majd felfogadunk. Kerestem az ügyvédet, mert meg akartam vele beszélni a nyomozati dossziénk tartalmát, de nem sikerült elérnem. Azt is meg akartam kérdezni tőle, hogy a magánnyomozók által gyűjtött adatok használhatóak-e bírósági eljárás során…

Gratsziászt arra utasították feljebbvalói, hogy becsülje fel, kik jelentik a legnagyobb veszélyt a görögországi szcientológiára. A szcientológia többi dolgához hasonlóan ezt is statisztikák alapján végezte; különféle fenyegetéstípusokhoz önkényes módon hozzárendelt számértékek alapján. (Az OSA által használt pontozási táblák itt tekinthetőek meg.)

Az OSA egy tucat kulcsfontosságú célpontot azonosított; a három legnagyobb fenyegetést Alevizopulosz, Szerafim érsek és a közrendért felelős miniszter jelentette. Két másik görög ortodox püspök és egy másik érsek is rajta volt még a 12 legnagyobb ellenség listáján. A OSA-t szemmel láthatóan komolyan foglalkoztatta a görög helyzet, mivel az ügy kezelésének műveleti tervezésével a szervezet legfelső szintje foglalkozott.

1994. április 13-án a Los Angeles-i székhelyű OSA Int kiadott egy bizalmas utasítást, „Görögország Kezelési Program” címmel. Ezt fogalmazták meg benne:

… a görög ortodox ARM-tevékenység Görögországban olyan szintre eszkalálódott, amely már azonnali cselekvést igényel… Ezt a koordinált, több osztályt is érintő programot ezen szituáció kezelésére írtuk.

A célja ez volt:

A görögországi ARM-helyzet ellenőrzés alá vonása, miközben PR-tevékenységeket indítunk, szövetségeket szerzünk és a jogi osztály kitalálja, hogy hogyan tudjuk a [szcientológia] egyházat vallási csoportként elismertetni.

A program végrehajtását elsősorban a KEFE igazgatójának, Gratsziásznak kellett végrehajtania, szoros együttműködésben a nemzetközi és európai OSA irodával, valamint a németországi OSA részleg bevonásával. A fő célkitűzések között szerepelt ez is: „Nyomozni Alevizopulosz és Szerafim után, leleplezni a bűneiket”, amelyet a következő lépések végrehajtásával képzeltek el megvalósítani:

[…]

18. Minden Szerafimhoz és Alevizopuloszhoz kapcsolódó, nyilvánosan elérhető dokumentum átnézése. Teljeskörű kutatás végrehajtása; lista készítése barátaikról és ellenfeleikről azok nevével és beosztásával, újságcikkek, brosúrák, találkozók jegyzőkönyvei stb. használatával.

19. Alevizopuloszra elkészíteni az elemzést a „bűnöző elme” irányelv alapján.

20. Magánnyomozót állítani Szerafimra és Alevizopuloszra azok magánéletének alapos feltérképezésére, hogy megtaláljuk, milyen bűnöket követnek el.  Gondoskodni arról, hogy a németországi ARM-terminálokkal [emberekkel] fenntartott kapcsolataik jól dokumentálva legyenek.

[…]

23. A nyomozati vonalakon szerzett adatok felhasználása a Szerafim és Alevizopulosz által elkövetett bűncselekmények leleplezésére.

Nincs utalás a “Görögország Kezelési Programban” arra, hogy az OSA bármilyen kockázatot vagy erkölcsi problémát azonosított volna azzal kapcsolatban, hogy a görög ortodox egyház vezetőjét készültek „bűnözőként” leleplezni. Szerafim köztiszteletnek örvendett a görög ortodox egyházon belül, ahová a görög lakosság 90%-a tartozott. Akkoriban ő volt a görög ortodox egyházon belül a leghosszabb ideje hivatalban lévő egyházi vezető. Háborús hősként tisztelték, aki a görög ellenállókkal együtt harcolt a nácik ellen.

Az OSA stratégiája ahhoz hasonlítható, mintha arról próbálták volna meggyőzni a lengyeleket, hogy II. János Pál pápa bűnöző lett volna. Esélytelen volt, hogy ezzel bármire is menjenek. Ahogy az ezt követő események is igazolták, nagyon sokat ártott a szcientológia megítélésének, amikor kiderült, hogy egy ilyen köztiszteletben álló személy ellen kezdtek el akciózni. Az OSA reakcióját azonban saját kőbe vésett irányelve határozták meg; illetve L. Ron Hubbard azon meggyőződése, hogy a szcientológiát támadó emberek bűncselekményeket követtek el. Ezen ideológia miatt döntött úgy a szcientológia, hogy tulajdonképpen hadat üzen a görög ortodox egyháznak.

Alevizopulosz külön kezelési programot kapott, amelyet az OSA EU 1994. december 20-án adott ki. Ez „a görögországi szcientológiával kapcsolatos enthéta [rossz hírek] fő forrásaként” azonosította őt, és olyan célokat fogalmazott meg, mint a „a görög médiába irányuló enthéta-áramlás leállítása”, illetve az „L akcióit olyat mértékben leállítani, hogy ne legyen semmi hatása már a görög területre.” A terv része volt az is, hogy „legalább egy vagy két embernek” be kell jutnia Alevizopulosz találkozóira megfigyelőnek, hogy utána jelenthessék, ki vett részt ezeken és mi hangzott el.

Egy oknyomozó riportert is fel kellett bérelniük, hogy „adatokat gyűjtsön” a lelkészről, továbbá egy külön „nyílt adatgyűjtést” is végre kellett hajtani, hogy a lehető legtöbb információt összegyűjtsék a nyilvánosan elérhető adatforrásokból. Az OSA EU arra utasította a KEFE-t, hogy

„maradjon törvényes keretek között ennek végrehajtása során. SEMMILYEN TÖRVÉNYSÉRTÉST NE KÖVESSETEK EL… Megfigyelés alatt lehet tartani egy ideig, át lehet kutatni a szemetét stb.; legyetek kreatívak, de ne feledjétek, hogy nem adhattok semmi olyat a kezébe, amivel megtámadhat minket”.

Továbbá a KEFE-nek

„minden ismert ügyben büntetőfeljelentést kellett tenni” a szcientológia főbb görög kritikusai ellen, „azaz a misszió, LRH vagy a szcientológia rágalmazása miatt”. Az OSA stratégiájának része volt „az ARM csoportba” (ez a PEG lehetett) történő beépülés, „hogy azonosítani lehessen annak tagjait és ki lehessen dolgozni az egyedi kezelésüket”.

Az egyik ilyen kezelés két olyan szülőhöz kapcsolódott, aki a PEG tagjai voltak, és együttműködtek Alevizopulosszal annak szcientológiaellenes kampánya során. A lányukat, Dora Aposztolopulut „C típusú bajforrássá” nyilvánították, és kitiltották a szcientológiából addig, amíg nem kezeli a helyzetét. Az OSA EU „kivizsgálásokat irányító tisztje” azt üzente Aposztolopulunak, hogy

„amíg [a szülők] kapcsolatban maradnak L-lel, addig nem tudsz velük normális kapcsolatot fenntartani. Ezért nem laksz velük. Hangsúlyozni kell az L-lel fennálló kapcsolat megszakításának szükségességét. A szülők ugyanis meg fogják vele szakítani a kapcsolatot, amint belátják, hogy nincs terméke a kapcsolat fenntartásának vele – hiszen annak az lesz az ára, hogy elvesztik a lányukat.”

A KEFE megsegítése érdekében további nemzeti OSA-irodák vezetőit is bevonták a műveletbe. Mivel Alevizopulosz egy ideig Németországban élt, az OSA úgy döntött (a dokumentumokból ítélve önkényes módon), hogy biztosan kapcsolatban áll nácikkal. A németországi különleges ügyek igazgatóját arra utasították, hogy tárja fel a lelkész múltját. A svájci DSA-t is mozgósították, hogy nyerje el Damaszkinosz metropolita támogatását, aki a Görög Ortodox Egyház svájci szervezetének vezetője volt:

Értesítettem a DSA Svájcot a görög helyzetről, és megkértem, hogy vegye fel a kapcsolatot Svájc metropoliszával [sic], Damaszkinosz úrral, és tegye a szövetségesünkké például a WIS? [What is Scientology?, azaz Mi a szcientológia?] könyv bemutatását célzó látogatással.

A KEFE továbbá egy kiterjedt kampányt is elindított „biztonságos pontok létrehozására”; a szcientológiában ezt azt jelenti, hogy befolyásos szövetségeseket keresnek, és más vallási csoportokkal ápolják a kapcsolatot a mindkét felet érintő fenyegetések elhárítására. A görög kormánnyal való foglalkozás kulcsfontosságú része volt ennek a stratégiának. A KEFE feladatául kapta „kormányzati kommunikációs vonalak” létrehozását, hogy „előre tudják jelezni a vallások ellen irányuló, jövőbeni kormányzati támadásokat”.

Sztilianosz Pattakosz, az országot 1967 és 1975 között irányító katonai junta egyik vezéralakja volt az egyik ilyen potenciális szövetséges, akit a KEFE megkeresett. Nem egyértelmű, hogy Pattakosz milyen szerepet játszott ebben a történetben; a jelek szerint befolyásosnak tartották annak ellenére, hogy hazaárulás miatti életfogytiglani börtönbüntést kapott, és pár évvel az itt leírt események előtt helyezték csak feltételesen szabadlábra. Azt gondolhatták, hogy közismert szélsőjobboldali figuraként befolyással bír a KEFE legádázabb bírálói közül a jobboldali médiára és politikusokra, és az sem kizárt, hogy a görög jobboldallal kapcsolatos hírszerzési információkkal segítette a OSA-t.

Konidarisz professzor (a kormány vallási ügyekért felelős államtitkára) volt egy másik fontos szövetségük, aki ígéretet tett arra, hogy „szólni fog, ha az [ortodox] egyházból bárki meg akar támadni minket”. Szintén szövetségesükké kívánták tenni azon görög parlamenti képviselőket, akikről úgy vélték, hogy ellenségesen viszonyulnak az ortodox egyházhoz. A görög politikai helyzetet ekkor az egyházellenes baloldal és a konzervatív vallásos jobboldal éles szembenállása jellemezte, így az OSA számos szövetséget tudott találni, főleg a baloldali politikusok és a média soraiban.

Egy 1995-ös keltezésű OSA-dokumentum jól illusztrálja a „biztonságos pontok” létrehozására irányuló kampány átfogó jellegét. Az „OSA PRO [Public Relations Officer, közönségkapcsolati tiszt] kommunikációs vonalai és szövetségesei” című írás számos közszereplőt a szcientológia szövetségeseként azonosít; a listán újságírók, televíziós személyiségek, politikusok, emberi jogi aktivisták és művészek is szerepelnek. Más újságírókat viszont a a dokumentum „ellenségként” azonosított.

A hagyományos közönségkapcsolati akciók fontos szerepet játszottak a KEFE kampányában. A KEFE helyi tévéadóknak is készített olyan műsorokat, amelyek L. Ron Hubbard tanításait népszerűsítették. A baráti újságírókat arra bátorították, hogy a szcientológiát pozitív színben feltüntető cikkeket hozzanak le az újságjaiknál.

Az Elefterotüpia nevű újságnál dolgozó egyik kapcsolata révén a KEFE megszerezte a görög hírszerzés által készített ellentmondásos és korábban kiszivárgott jelentést a szektákról. Az OSA Int programjában szerepelt egy olyan utasítás is, hogy „le kell fordíttatni a görög hírszerzés (KYP) jelentését, hogy le lehessen őket leplezni és nemzetközi szinten felhasználni a görög kormány és az ortodox egyház érintett tisztviselőinek lejáratására.” Egy évre rá a jelentést készítő KYP-egységet feloszlatták. Az egység feloszlatásának körülményei elég zavarosak; egy ezt követő OSA-jelentés azt állította, hogy

a CIA beavatkozásának köszönhetően a görög hírszerzés új vallási mozgalmakkal foglalkozó részlegét bezárták, és kirúgták annak összes alkalmazottját!!

A szóbanforgó telexüzenet:

 

Nem egyértelmű, hogy a jelentés ezen része az USA Central Intelligence Agency-jére utal, vagy egy másik szervezetre vagy magánszemélyre, és az sem egyértelmű, hogy mennyire megalapozott ez az OSA-jelentés. Egy későbbi OSA-jelentésben már az áll, hogy az egységet ugyan feloszlatták, de „nem tudjuk, hogy hová kerültek ezek az emberek [az egység tagjai], illetve a dossziék”.

A görög hatóság nem mutattak túl nagy hajlandóságot arra, hogy szembeszálljanak a szcientológiával. Ahogy azt egy későbbi hivatalos jelentés is megállapította, az állami szervek úgy látták, hogy „az egyesülethez tartozó egyének butasága nem olyan üldözendő bűncselekmény, amely igazolhatná az állami beavatkozást”.

Később azonban az aktívan kampányoló szülők és a média cselekvésre kényszerítették őket. 1995 elején Dora Aposztolopulu szülei (akikkel szcientológus lányuk közben „megszakította a kapcsolatot”), zajos demonstrációt tartottak a KEFE athéni irodájában. A Teletora TV egyik forgatócsoportja elkísérte őket. A jobboldali Elefteri Ora újság is hírt adott a tüntetésről. A KEFE és a szcientológia két tisztviselője azzal vágott vissza, hogy három, egymással megegyező tartalmú keresetlevelet adott be a két szülő, illetve a Teletora TV ellen.

A KEFE rászállt Alevizopuloszra is, azzal vádolva őt, hogy „náci” kapcsolatai vannak. Egy május 7-i OSA-jelentés, amely a görög ortodox egyház egyik tisztviselőjének felkeresését dokumentálta, ezt tartalmazta:

A [tisztviselő] egyetértett azzal, hogy L-t meg kell fosztani a tisztségétől, ha tényleg náci kapcsolatai vannak és erről adatokat kapnak.

Azt is mondta, hogy L felesége rákban haldoklik, és maga L is elég rossz állapotban van, és hamarosan meg fog halni. Ez megmagyarázza, hogy L miért támad minket ilyen erősen. Nincs már vesztenivalója. Úgy cselekszik, mint egy kamikaze pilóta. Nem érdeklik a következmények

[…]

Már elveszítette ezt a csatát, és tudja, hogy pár hét vagy hónap múlva már halott lesz, mi pedig itt maradunk…

A szcientológia helyzete gyorsan romlott, amikor a Teletora és más médiák további, az egyházat bíráló anyagokat jelentettek meg és hivatalos nyomozást sürgettek. Joannisz Angelisz athéni államügyészt arra kötelezte az Athéni Elsőfokú Bíróság, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az államügyész június 9-én levezényelt egy rendőrségi razziát a KEFE-nél, melyet a későbbiekben még kettő követett.

[Az athéni szcientológia szervezet (Patiszion u. 200.), ahonnan azóta már elköltöztek.]

Iliász Gratsziász, a KEFE különleges ügyek igazgatója is az épületben tartózkodott a razzia idején, és részletes jelentést készített feljebbvalóinak a történtekről. A rendőrség pénzügyi iratokat, a KYP jelentését, az Alevizopuloszról vezetett dossziékat, a szcientológia Koppenhágában található kontinentális központjával bonyolított telexváltások másolatait, valamint floppy lemezeket és merevlemezeket foglalt le.

Összeségében több mint 20.000 oldalnyi dokumentumot vittek el. Vitaminokat tartalmazó üvegeket és szcientológusokról (preclearekről) vezetett dossziékat is lefoglaltak. Az OSA-iratok iránt különösen nagy érdeklődést mutatott az államügyész, aki Gratsziász szerint ezt mondta:

Ez az alak nemzetbiztonsági szempontból kényes adatokat gyűjt, majd külföldre továbbítja ezeket. Ez kémkedés. Fenyegetést jelent a nemzet biztonságára.

A lefoglalt adathordozók nagy része titkosítva volt. Gratsziász feljegyezte azt is, hogy szerencsére a rendőrök nem találták meg a titkosítási kulcsot, amelyet asztalának egy zárt fiókjában tartott. Öröme azonban nem tarthatott sokáig, mert a rendőrség informatikai szakértői ki tudták kódolni és nyomtatni a titkos OSA iratokat és a levelezéseket. Több mint 2500 oldalnyi OSA-irat lett így nyilvános, és ez a titkos belső szcientológiai dokumentumokat érintő második legnagyobb rendvédelmi lefoglalás volt az 1977-es FBI-razziák óta, amelyeket Washington DC-ben és Los Angeles-ben hajtott végre az ügynökség.

A lefoglalt akták között volt egy köteg dosszié, amelyekben 2500 közszereplőről gyűjtöttek adatokat – politikusokról, a gazdasági élet fontos szereplőiről, hírességekről, sajtómunkásokról stb. A dossziékből kiderült, hogy az OSA fedett, titkosszolgálati módszerekkel tartott megfigyelés alatt bizonyos célpontokat, egyes politikusokat például 24 órás megfigyelés alatt tartottak. Az egyik legmegdöbbentőbb tétel, amelyeket az iratok között találtak, a görög légierő egyik bázisának „szigorúan titkos” minősítésű térképe volt, amelyen részletesen fel voltak tüntetve az ott található katonai létesítmények. Ezt követően a görög légierő katonai hírszerzési egység belső vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, hogyan került ez a dokumentum a KEFE birtokába. A vizsgálat eredménye ismeretlen.

A lefoglalt térkép:

 

Augusztus 26-án az OSA Int egy ügyvezetői rendelet kiadásával reagált a razziára, mely ezt a címet kapta: „Görög razzia kezelési pjt [projekt]: 558 pgm [program]”. A címből arra lehet következtetni, hogy az OSA Int valószínűleg egy Sea Org missziót [különleges helyzetek megoldására kiképzett Sea Org tagok 1-3 fős csoportja] küldött Athénba a helyzet kezelése érdekében. Az „558 program” egy olyan lépéssorozat, amelyet a Sea Org „misszionáriusok” állítanak össze, miután kezelték a helyzetet vagy problémát. Az „558 akciók” célja az, hogy a helyiek továbbvigyék a misszió által kidolgozott sikeres akciókat.

A misszionáriusok valószínűleg azt a feladatok kapták, hogy vizsgálják felül a KEFE jogi ügyeit a razziát követően. Az OSA-rendelet megállapítja, hogy elhanyagolták a KEFE jogi és adózási megfelelőségének megfelelő menedzselését, valamint nem tudták kezelni a KEFE munkatársai szüleivel kapcsolatban felmerült problémákat. A rendeletben ismételten utasítást adtak arra, hogy „Alevizopulisz [sic] lelkészt ki kell vizsgálni”, valamint „meg kell találni és nyilvánosságra kell hozni a bűneit.” A görög ortodox egyház is újra a célkeresztbe került: „A görög papság körében ki kell építeni egy kapcsolatrendszert, és kideríteni, hogy pontosan milyen viszonyban áll a Szent Szinódus tagjaival, ki támogatja, és ki nem szereti.” Azt is ki kellett deríteniük, hogy ki lesz majd valószínűleg Szerafim érsek utódja, akivel „ápolni kellett a kapcsolatot”, és „helyes adatokat adni neki a szcientológiáról.”

A KEFE-t arra utasították, hogy adja fel eddigi álláspontját és ne világi szervezetként aposztrofálja magát. Mindent meg kellett tenniük azért, hogy a szcientológia vallási jellegét erősítsék Görögországban, hogy élvezhesse a vallásokat védő görög és EU törvényei által biztosított előnyöket. Elrendelték egy PR-kampány végrehajtását is, amelyben részeként hetente egyszer közparkot kellett takarítaniuk. Továbbá

Készítsetek jó fotókat erről, és tegyétek ismertté ezt az akciót

[…]

Szervezzétek meg, hogy a szcientológusok új fákat ültessenek olyan hegyeken, amelyeken a közelmúltban tűzvész pusztított. Érjétek el, hogy a média tudósítson ezekről.

[…]

Fordítassátok le [az Út a Boldogsághoz] füzetet görög nyelve, és adjátok ki.”

Ezen kívül a Freedom magazin görög megfelelőjét is el kellett indítaniuk.

Az 558 programmal és korábbi ARM kezelési programmal kapcsolatban a KEFE 1995 szeptemberében azt jelentette az OSA EU-nak, hogy a jogi képviselőjük találkozott a görög titkosszolgálat (KYP) egyik volt munkatársával. Gratsziász, a DSA azt írta, hogy a volt KYP-tisztviselő átadta az ügynökség Alevizopuloszról vezetett aktájának másolatát, és „cserébe… kb. 70.000 drachmát” kért. [ez akkori árfolyamon 40.000 Ft volt, mai pénzben ennek kb. a háromszorosával lehet számolni].

A dosszié tanúsága szerint Alevizopulosz soha nem követett el bűncselekményt vagy bármi kifogásolhatót. Ettől függetlenül Gratsziász arra kérte az ügyvédjüket, hogy

szerezze meg a fickótól a lelkész önéletrajzát […] mivel abból kiderülhetne valami olyan, ami a titkosszolgálat számára érdektelen volt, de nekünk hasznos lehet, és amit le tudnánk utána nyomozni.

A szcientológia számára balszerencsés módon azonban az 558 programról és a KYP volt alkalmazottjának lefizetéséről tudomást szereztek a hatóságok, amikor az államügyész utasítására szeptember 27-én és november 6-án két újabb razziát tartottak a szcientológusoknál. Az OSA megpróbálta lebeszélni Angeliszt arról, hogy továbbvigye az ügyet. Két, a USA Drug Enforcement Agency-je volt munkatársaiként bemutatkozó OSA-ügynök kereste fel az ügyészt, de nem tudták eltántorítani tervétől.

Ezt követően az USA kormányát is bevonták szövetségesként az ügybe. Thomas Nails, az USA görögországi nagykövete egy társasági összejövetelen azt mondta a Görög Legfelsőbb Bíróság bíráinak, hogy a görög igazságszolgáltatásnak tiszteletben kellene tartania a szcientológia vallásgyakorlathoz való jogát. Az USA külügyminisztériumának éves emberi jogi jelentése egy mondat erejéig kitért a görög ügyre is, a rendőrség által lefoglalt dokumentumokat pusztán „összegyűjtött sajtóanyagoknak” nevezte, mely „a Görögországban elhangzott szcientológiaellenes nézetekkel kapcsolatosak”.

Angelisz egy százoldalas jelentést készített a témáról, amelyet a következő év júniusában hozott nyilvánosságra. A dokumentum elsősorban az OSA tevékenységeit taglalta. Az ügyész ezt a megállapítást tette a KEFE-ről: „a céljai egyrészt eltérnek az alapszabályában megfogalmazottaktól, másrészt tettei, célja és működése törvénytelenné és erkölcstelenné váltak, és a közrendet veszélyeztetik”.

1996 decemberében az Athéni Kerületi Bíróság elrendelte a KEFE feloszlatását, mivel a bejelentett tevékenységei nem fedték a valóságot. A bíróság így rendelkezett:

Az egyesület pénzügyi és profitszerzési céllal gazdasági tevékenységeket végez, és magát megtévesztő módon filozófiai egyesületként vagy vallásos identitást felvéve jeleníti meg.

[…]

Nem független szervezetről van szó, hiszen egy merev nemzetközi hierarchikus rendszer része, külföldi szervezetek és központok irányítása és felügyelete alatt áll, mely nem felel meg az ország közrendjét biztosító jogszabályoknak (a görög polgári törvénykönyv 33. paragrafusa értelmében).

Az ítéletet 1997 januárjában helybenhagyta a fellebbviteli bíróság, és 1998 májusában a szcientológusok visszavonták a Legfelsőbb Bíróságnak beadott fellebbezésüket. Viszont ekkor már semmilyen jelentősége nem volt.

A fellebbviteli bíróság ítéletének kézhezvétele után a KEFE ugyanis újjáalakult Görögországi Dianetika és Szcientológia Központ néven (amelyet később, 1999-ben Görögországi Szcientológia Egyházra neveztek át), és minden vagyontárgyát átadta az új szervezetnek. Azóta is működnek.

A KEFE tizenöt munkatársa ellen emeltek vádat „érdeksérelem szándékos okozásának” bűncselekménye miatt, mivel titkosszolgálati módszerek alkalmazásával tartottak megfigyelés alatt görög közszereplőket. A fellebbviteli bíróság 1999-es ítéletében erős szavakkal bírálta a vádlottak által elkövetett cselekményeket:

[A vádlottak] összehangolt és szisztematikus módon gyűjtöttek információkat közszereplők, politikusok, bírók, újságírók megfigyelésével azok magánéleti, társasági, szakmai és nyilvános tevékenységeiről, valamint filozófiai, vallási és politikai nézeteiről. Ezen érdeksérelmet okozó tetteiket közösen és egymással egyetértésben hajtották végre, és mindannyian tudatában voltak abban, hogy a közvélemény hogyan ítéli meg az ilyen érdeksérelmet okozó tetteket, valamint tisztában voltak az érintett, fent említett személy erkölcsi és a társadalmi státusával, és azzal, hogy ezen tetteikkel megsértették azok jó hírnévhez, becsülethez és magánélethez való jogait.

Bár az ítélet arra a megállapításra jutott, hogy a vádlottak elkövették a büntetőfeljelentésben megfogalmazott bűncselekményeket, büntetést nem szabott ki rájuk, mivel az ügyészség nem indítványozta a vádlottak megbüntetését. Az érintett áldozatok ugyanis nem fordultak bírósághoz a vádlottak ellen a megadott három hónapos határidőn belül, amelyet akkortól kellett számítani, amikor tudomást szereztek a cselekmények elkövetéséről. Ilyen perek hiányában a görög törvények értelmében nem lehetett büntetést kiszabni. Ezt a kimenetelt talán Angelisz erkölcsi győzelmeként lehetne leginkább jellemezni, mivel be tudta bizonyítani a történteket, de különösebb következménye nem lett.

A KEFE feloszlatása és a vezetői ellen indított büntetőügy felemás lezárása után megszűnt a görögországi szcientológia ellen irányuló társadalmi nyomásgyakorlás. A szervezet gyorsan rendezte a sorait, bár amikor „vallásgyakorlási helyszínként” akarták elfogadtatni a központjukat 2000-ban, azt arra hivatkozva utasította el az illetékes hatóság, hogy a szcientológia „nem elismert vallás”.

A szcientológia jelenleg nonprofit szervezetként működik Görögországban. Alevizopulosz röviddel a KEFE feloszlatása előtt, Szerafim érsek azt követő évben hunyt el. Angelisz más szerepben folytatta ügyészi karrierjét. A PEG ma is létezik, továbbra is a szcientológia és más szekták által érintett görög szülők érdekeit képviselik.

Összességében a görögországi razziák egy időre gondot okoztak a szcientológiának, de valójában csak átmeneti kényelmetlenségeket okoztak.

A következő részben a görögországi ügy tanulságait vizsgáljuk meg, hogy miért is okoz komoly nehézségeket a hatóságoknak a szcientológiával szembeni fellépés.

Köszönet Anthony Bosznakudisznak and Martin Ottmannak, aki munkája nélkül nem készülhetett volna el ez az összefoglaló.